Történelmünk

A kezdetektől napjainkig

Az együttes 1927-ben alakult. Szeremlei fiatal párok táncmulatságok bevezetéseként mutattak be saját szerkesztésű táncokat. Vezetőjük Dittler Lajos tanító lett.

Erre a társulatra építve csatlakoztak Paulini Béla néprajzkutató megkeresésére a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz, melynek tagja is maradt az együttes egészen annak felbomlásáig, 1944-ig. Rendszeres résztvevői voltak a Budapesten megrendezett Szent Istvánnapi felvonulásoknak, eljutottak Erdélybe négyszer, és Hamburgba is 1938-ban. Legtöbbet előadott koreográfiájuk a Halászjelenet és a Szeremlei koszorúkötés volt.

A háború után hamarosan újjáéledt a táncos élet Szeremlén. Dittler Lajos kántortanító vezetésével a szeremlei néptánckincsből összeállított táncokat vittek színpadra. Legsikeresebb az egész estés lakodalmas összeállítás volt. Pénzhiány miatt főként itthon léptek fel, nagy esemény volt, ha Érsekcsanádra vagy Kecskemétre eljuthattak.

1961-től egyik lelkes táncos Scheidl Károly vette át a nyugdíjba vonuló Dittler tanár úr helyét. Egyszemélyes zenekarukkal,- Kovács Pál harmonikással lelkesen dolgoztak, ápolva a folytonosságot.

A 70-es években a környékbeli falvak táncosaival karöltve megalakították a Bácska Együttest.
Így több fellépési lehetőség adódott, és táncos szakember felügyelete alá is került a csoport dr. Pálfy Csaba személyében. A 70-es évek végén jött össze egy lelkes „egy ívású” csapat, akikre Csaba bácsi is felfigyelt, és a hagyomány táncai mellett más tájegységek táncos anyagából készült koreográfiákkal–Sárköz(Pálfy Csaba), Rábaköz (Töreki Imre), Cigánd (Id. Ureczki Csaba), szatmár (Nagy Dezső)- bővült az együttes repertoárja. Ennek következtében 1980-ban a Pécsváradi Leányvásáron minősült át hagyományőrzőből néptáncegyüttessé.

Közben fokozatosan becsatlakozott a csoport vezetésébe Kiss Dénes népművelő is, és néhány év közös vezetői munka után rá hárult az együttes irányítása. Az átminősüléssel megnyílt a csoport előtt a világ, és egymást követték a hazai és külföldi fesztiválokon való szereplések. Dr. Pálfy Csaba halála után (1983) egy évre ifj. Ureczki Csaba szakértő kezeibe került a társulat, majd egy ideig szakember felügyelete nélkül dolgozott a közösség.

1986-tól Lévai Péter táncművész-táncpedagógus (akivel Csaba bácsi révén már korábban megismerkedett egy dél-alföldi koreográfia tanításakor a csoport) kezdett komoly táncos építő munkába az együttesben. Szakmai vezetése alatt fejlődött ki egy sok éven át együtt dolgozó csapat, amely a 90-es éveket végig táncolva komoly szakmai sikereket tudott elérni. Akkori párja- Kiss Zsuzsa- segítségével bevezette a táncosokat a dunamenti, szucsági, széki, szatmári, magyarszentbenedeki, somogyi, bagi táncanyagba, valamint sokat segített a szeremlei lépésanyag pontosításában és „újrafényezésében” is.

Az együttes 1927-es megalakulásától kezdve folyamatos volt a tagok cseréje, a nemzedékek adták egymásnak a hagyományőrzés stafétabotját. Ma már csak néhány idős néni és bácsi emlékszik a gyöngyösbokrétás korra, lassan már csak magnófelvételek őrzik az emlékeket. Az utolsó nagy nemzedékváltás 2002 decemberében zajlott, amikor egyszerre hagyta abba 12 ”idős” táncos a közös munkát, és szinte teljesen az utánpótlás csoport vette át a hagyományok ápolását.

Nemcsak a tagok, hanem a vezetés is lecserélődött. A csoport irányítását Kisné Kovács Zsuzsa volt táncos, a szakmai vezetést Simon Gábor táncos, táncpedagógus vette kézbe. Gáborral új repertoárt épített fel a csoport, megőrizve a régi koreográfiákból is néhányat. Legsikeresebb az eleki-méhkeréki férfitáncra épülő Viharsarock című összeállítása volt. Mellette néhány vendég koreográfus is segítette a munkát, és természetesen felkértük Lévai Péteréket, hogy egy új szeremlei összeállítást tanítsanak a csoportnak.
Ezzel a koreográfiával 2010-ben Kiskőrösön arany minősítést ért el a csoport a Megyei Ifjúsági Néptáncversenyen. Érpataki táncokat a budapesti Vizi Tibor és felesége tanított, ők a Törekvés Táncegyüttes vezetői.

Simon Gábor 2006 őszén külföldre ment dolgozni, így azóta szakmai vezető nélkül –alkalmi segítőkkel dolgozik a társulat. Dolgoztak Gyebnár László néptáncművész-táncpedagógussal, aki a rimóci motívumkinccsel bővítette a csoport tudását. Ezt követően Ivanics László Iván táncoktatóval, akivel a táncszínház világába tettek egy kis kirándulást. Honfoglalás c. előadásukat bemutatták a kunszentmiklósi KURULTAJON, valamint Kecskeméten és a Balatonnál is. Sajnos már a 2003-as váltás csapatából is sokan elhagyták a csoportot, de szerencsére az utánpótlás nevelése biztosítja, hogy ne szűnjön meg a táncos hagyomány Szeremlén.

Az utánpótlásról

Az ifjúság táncos nevelése mindig is fontos ügy volt Szeremlén. Iskolai szakköri formában évtizedek óta zajlanak néptáncfoglalkozások.

A kezdetekben Dittler Lajos tanár úr, majd Scheidl Károly és felesége Scheidl Károlyné Molnár Rebeka sok éven át végezték ezt a fontos feladatot. A 80-as évek végétől Kisné Kovács Zsuzsa pedagógus vette át az aprónép oktatását, azóta alsós és felsős csoportban zajlik az utánpótlás nevelése. Besegített a munkába kezdetekben Soós Marianna, Bárdos Gabriella, Farkas Éva, Kenéz Róbert, majd a 2003-as váltás után Kovács Mihály és Tamás, Turi Barbara, Kovács Balázs, Kis Zoltán és Farkas Alexa. 2008, azaz a táncos szakközépiskola elvégzése óta Kis Zoltán, az együttes egyik táncosa vezeti a felsős csoportot. 2011-12-es tanévben az alsós csoport is új vezetőt kapott Róka Edit volt táncos személyében. Pénz hiányában mindkét csoportnak kevés fellépési lehetősége adódik. Rendszeresen megjelennek a falu ünnepein, iskolai rendezvényeken, és évtizedek óta részt vesznek a Nagybaracskai Gyermektáncszín bemutatón.

Az együttes vezetői

• 1927-1961 – Dittler Lajos kántortanító
• 1961-1984 – Scheidl Károly volt polgármester
• 1980-2002 – Kiss Dénes népművelő
• 2003 – tól Kisné Kovács Zsuzsa tanító

Művészeti vezetők

• 1931-1944 – Paulini Béla
• 1978-1983 – Pálfy Csaba
• 1984-1985 – Ifj. Ureczki Csaba
• 1986-2002 – Lévai Péter
• 2003-2007 – Simon Gábor
• 2011-től Kádár Ignác és Nagypál Anett

Zenekarok

• Musi Peti és zenekara
• Rácz Zsiga és zenekara
• Kovács Pál harmonikás
• Dávodi tamburazenekar 1978-tól
• Pénzes zenekar 1987-től
• Bácska Banda 1992-től

Fontosabb fellépések, külföldi utak

• 1935 – Csatlakozás a Bokréta Szövetséghez
• 1937 – Budapest, Rákóczi Ferenc szoboravató ünnepély
• 1938 – Hamburg, Németország
• 1939, 1940, 1942 – Erdély
• 1944 – a Bokréta mozgalom vége
• 1980 – Pécsvárad Leányvásár, Néptáncegyüttessé minősül a csoport
• 1981, 1983, 1987 – Türkheim NSZK
• 1982, 1983 – Doroszló, Jugoszlávia
• 1983 – Modena, Olaszország
• 1984 – Gunnebobruk, Svédország
• 1986 – Lengyelország
• 1991 – Modena, Olaszország
• 1997 – Kas, Törökország folklórfesztivál
• 1997 – 70 éves Jubileumi Emlékműsor
• 1998 – Görögország folklórfesztivál
• 2000 – Milleneumi Falulakodalmas rendezvénysorozat
• 2001 – Pünkösdi Ladikázás újjáélesztése
• 2001 – Dunamenti Folklórfesztivál
• 2001 – Miranda di Ebro Spanyolország, nemzetközi folklórfesztivál
• 2002 – Licata folklórfesztivál, Olaszország, Szicília
• 2003 március 15. – „SZEREMLE KÖZSÉGÉRT” kitüntetés elnyerése
• 2004 – Dunamenti Folklórfesztivál
• 2006 – Zamosc-Lengyelország nemzetközi folklórfesztivál
• 2007 -80 éves Jubileumi Emlékműsor
• 2008 – az első Borsoskalács Fesztivál
• 2008 – Kurultaj, Kunszentmiklós
• 2008 – Csángó Hétvége Gyimesfelsőlok-Erdély
• 2009 – Székelykeve-Szerbia
• 2010 – Falulakodalom, Pünkösdi Ladikázás és Borsoskalács Fesztivál
• 2010 – Budva, Montenegro nemzetközi folklórfesztivál